Medvehagymás tekercs

Hozzávalók:

2 nagy csokor medvehagyma (egy csokor kb. ami lazán belefér a mutatóujjad és a hüvelykujjad által alkotott karikába)

15 dkg túró

1 evőkanál repceolaj vagy napraforgó olaj

1 dl natúr joghurt (sűrű, zsíros, lehet házi)

5-8 dkg füstölt sonka vagy füstölt sajt (karakteres ízű)

1 csapott mokkáskanál Vegeta

Eszközök:

vágódeszka, közepes méretű éles kés (nem recés), botmixer és hozzá való keverőtál, evőkanál, mokkáskanál, kávékanál, egy nagyobb munkafelület (lapostányér vagy nagyobb vágódeszka), egy nagyobb öblös tál a medvehagymák tárolásához, tányér a tálaláshoz (egy jó nagy lapos/hosszúkás vagy két kistányér), folpack, konyhai mérleg, papírtörlő

A medvehagyma tekercs három részből áll: medvehagyma levélből, a beletöltött medvehagyma krémből és a krém közepébe tett sajtból/vagy sonkából.

1. Levelek: Első lépésben mossuk meg/öblítsük le a medvehagymákat a mosogatónál, folyó vízben. Általában nem túl koszos, nem is földes így nem kell vele sokat bajlódni. Lehet hideg, langyos vagy meleg vízzel. Ezután beletesszük őket egy nagyobb edénybe és átválogatjuk: kb. a fele megy a töltelékbe, az arra alkalmasabb leveleket pedig megtöltjük.

A medvehagyma levél akkor a legalkalmasabb a töltésre, ha:

- nem túl nagy (nem férne bele a falat a szánkba),

- nem túl kicsi (kevés lenne hozzá a töltelék vagy kibuggyanna belőle),

- nem túl keskeny (kevés lenne hozzá a töltelék),

- nem hajlik túlzottan hátra (nehéz lenne megtölteni és felcsavarni).

A töltésre váró levelek kiálló rövid szárát tövig levagdossuk és a töltelékbe szánt levelekhez tesszük a vágódeszkára.

2. Töltelék: A töltelékbe kerülő leveleket kb. 2 mm-es csíkokra vágjuk (a kés merőleges a levelek szálirányára). Nem kell finomra, a vágás egy részét a botmixer végzi helyettünk. A medvehagymákat beleszórjuk a botmixer edényébe és hozzátesszük a túrót, a joghurtot, a Vegetát és az olajat. A botmixerrel pépesítjük. Nem kell teljesen homogénre passzírozni (ne olyan legyen, mint a krémtúró), maradjanak benne túró rögök és medvehagyma csíkok is. Ezután megkóstoljuk és tovább ízesítjük. Ha túl erős, adhatunk hozzá túrót, vagy joghurtot. Ha nem elég ízes, tehetünk bele még egy kis Vegetát. Ha folyós, a túró besűríti, ha túl sűrű, akkor mehet bele még joghurt vagy olaj. Lágy, de nem túl folyós masszát kell kapnunk. Repce olajat használtam, és olíva olajat legközelebb sem tennék bele, mert annak túl határozott íze van egy ilyen lágy töltelékbe.

3. A sonka vagy sajt: Én termelőtől vett házi füstölt sonkát használtam, amin alig volt zsír. Szerintem a lágy krémhez jól illik valamilyen karakteresebb, füstölt íz (akár egy darabka csípős kolbász). Bármit is töltünk bele, hosszúkás darabokra kell vágnunk. Hossza kb. a medvehagymák szélessége, magassága pedig 2-3 mm. (Kb. Mint két karika vákuum csomagolt szalámi egymásra téve). Szélessége, mint a kisujjunk. Ne legyen túl nagy, mert akkor túl nagy lesz a falat és félő, hogy nem fér a szánkba vagy elnyomja a medvehagyma ízét.

A töltés:

A medvehagyma leveleket kitesszük sorba magunk elé, a rajtuk maradt vízcseppeket gondosan leitatjuk papírtörlővel (a víz túl folyóssá teheti a krémet). A levelük hegye/teteje legyen tőlünk távolabb, hosszába fektessük a leveleket, fonákkal lefelé. Egy kiskanálra tegyünk krémet, majd helyezzük rá a medvehagyma levélre kb. kétujjnyira a levél tetejétől (ahol már elkezd a levél kiszélesedni). A krém közepébe nyomjuk a sajtot/sonkát. Megfogjuk a levél tetejét, ráhajtjuk a töltelékre és felgöngyölítjük magunk felé. Ne legyen túl szoros, ne buggyanjon ki a krém kétoldalt, de ne is legyen laza, mert akkor a krém kifolyhat. A levél teteje csavaráskor a túrókrémen ne érjen túl – ez megnehezíti a feltekerést. Az első falatot hamm, bekapjuk. Megkóstoljuk és megállapítjuk, hogy a krém – levél aránya jó volt-e. Ha igen, akkor mindvégig kb. ugyanannyi krémet teszünk töltéskor a kiskanalunkra. Ha túl füves íze volt, akkor tegyünk több krémet, ha alig fért a szánkba a falat, akkor a krém túl sok volt.

Tálalás:

Az elkészült tekercseket tányérra tesszük úgy, hogy a levél legalja/legvége mindig a tányér alján legyen. Ha nem így tesszük le, akkor a levél  alja részénél meglazul, lepöndörödik és nem egymás mellé, hanem egymásra kerülnek a levelek. Ez azért baj, mert egy tekercs kivételekor kiránthatunk egy másikat, ami szétjön, maszatolódik stb. Nem szükséges behűteni, azonnal fogyasztható. Kínáljunk hozzá pirítóst, kifli karikát vagy teljes kiőrlésű lisztből készült kis kenyér szeleteket. Pár tekercs megérte nálunk a másnap reggelt, finom volt, de nem volt annyira friss az íze, mint előző este. Nem ez az étel, aminek jót tenne egy kis hűtőben pihenés, sőt. Vendégváráskor ezt nem érdemes előző este készíteni. Ha mégis megmarad, folpackkal takarjuk be.